A gyepápolás legfontosabb tényezője a locsolás! A helyes öntözés fontosságát sosem lehet túlhangsúlyozni. Mindent összevéve valószínű, hogy egy jól locsolt kerttel előrébb jutnánk, mint egy jól tápozottal.
Nagyon nehéz lenne a tökéletes öntözés képletének felállítása, hiszen rengeteg összetevő az, ami módosíthatja valamilyen irányba. Mégis van néhány olyan stabil adat, ami mentén iránymutatást kaphatunk arról, hogy a saját specifikációnkban, hogyan állíthatjuk be a gyepünket támogató helyes öntözést. Mindenkinek saját maga számára kell kitapasztalni a helyes módját.
Ezek a tényezők teszik sajátossá az állomány vízigényét:
1. Fűfélék
Azokat a hidegégövi vékonyszálú fűféléket, mint az angol perje, a réti perje és a tarackos tippan gyakorlatilag lehetetlen automata öntözőrendszer nélkül fenntartani úgy, hogy az küllemében hozza is az elvártakat.
A nádképű csenkesz, a juhcsenkesz és a vörös csenkesz viszonylag jó szárazságtűrő fajták. Elképzelhető, hogy esősebb években elviselnék öntözés nélkül is, azonban öntözőrendszer talonban tartása nélkül rendkívül hektikus lehet a megjelenése.
2. Talajtípus
A különböző talajtípusok, különböző módon viselkednek a csapadék jelenlétében.
- Homokos: A homokos talajtípusok vízmegkötő képessége alacsony, aminek érdemes komposzttal és szerves rostokkal javítani a vízmegtartó képességét.
- Agyagos: Az agyagos talajtípusok nem engedik könnyen át a nedvességet, aminek homokkal lehet javítani a vízáteresztő képességén.
3. Árnyékos és napos felületek
A kerted árnyékos gyepfelületei más vízigénnyel bírnak, mint a napos felületek. Ha ezek jól elosztott módon vannak jelen, akkor viszonylag könnyű lehet mindezt precízen figyelembe alkalmazkodó öntözést kialakítani.
Egyenletes vízkibocsátás
Az automata öntözőrendszer egy rendkívül precíz módja az egyenletes vízkibocsátásnak! Ugyanakkor, ahol nem egyenletes a párolgás, ott nem is lehet egyenletes öntözésről beszélni. Mit értünk ez alatt? Azt, hogy miután az öntözőrendszerrel öntözött felületek 99%-ban nem csak árnyékos felületek, illetve csak benapozott felületek vannak, hanem a napállás szerint árnyékos és napos területek, így egyenletes párolgásról sem tudunk beszélni!
Ha nincs egyenletes párolgás, akkor itt vagy ott egyidejűleg változó mennyiségben van jelen a talajban a nedvesség. Vagyis hiába egyenletes a vízkijuttatás, ha nem egyenletes a párolgás. Ez szélsőséges esetekben túlöntözést, illetve alul öntözést okoz egy kerten belül.
Alul öntözés és túlöntözés
Ez az egyik oka annak, hogy nem lehet felállítani egy helyes tételt az öntözési milliméterek tekintetében hőmérsékletekre lebontva. Vannak irányadó értékek ugyan, de azok inkább klinikai körülményekre lennének helyesek.
A lombos fák a természetes csapadék útjában állnak, hiszen kitakarnak területeket, míg az öntözőrendszerrel szórófejeinek útjában pedig belógó növények vannak, amik kitakarnak helyeket, egy helyre gyűjtik az öntözővizet, és akár be is árnyékolhatnak nedves vagy száraz területeket.
Szárazságfoltok kialakulhatnak olyan növények gyökérzete körül is, amelyek nagy vízfelszívóképességüknél fogva, elszívják a talajfelszínre kerülő csapadékot a gyeptől.
Tehát, ezt kertről-kertre egyedileg kell kitapasztalni és beállítani!
Csapadék gyűjtő csésze teszt
Egyik kiváló módja, hogy megállapítsuk a valóságos csapadékmennyiség eloszlást a kertünkben az, ha egyenesfalú csapadék gyűjtő csészéket helyezünk ki a kert különböző részeire. Elindítjuk az öntözőrendszert és egységnyi idő elteltével megvizsgáljuk a milliméterezett csészékben összegyűlt víz mennyiségét. Ez az adat egyenlő lesz azzal, hogy mennyi milliméter csapadék jut ki egységnyi idő alatt 1 m gyepfelületünkre.
Ahhoz, hogy még közelebb kerüljünk a valósághoz azt is tudnunk kell, hogy a természetes csapadék útján mekkora mennyiségű víz kerül a gyepre. Ehhez természetesen egy újabb és állandó mérésre van szükségünk, aminek a mérő edényét magasabban célszerű elhelyezni, mint az öntözőrendszer vízsugarának a magassága. Ezt a mennyiséget követve célszerű állítanunk az öntözőrendszerünk percszámán.
Mélyöntözés
A mélyöntözés egy általánosan bevált öntözési szemlélet. Azt jelenti, hogy nagyobb időközönként, nagyobb mennyiségű öntözővizet juttatunk ki azért, hogy a talaj mélyebb rétegeit is átáztató eredményt érjünk el. Erre azért van szükség, hogy a gyökérzetet lejjebb húzzuk a talaj mélyebb rétegei felé és ezzel növeljük az ellenállóképességét. Szemben a rövid időközönként, kis mennyiségű öntözéssel, amely gyorsan elpárolog a felszíni rétegekből és sekély gyökérzetet eredményez.
Amikor, akár napokig tartó komoly áztató esők vannak, megfigyelhető, hogy a gyep rendkívül szép formáját hozza, leginkább akkor, ha utána éri egy kis napsütés is. Ilyenkor 1-2 nap alatt, mintha kicserélték volna. Ennek oka egy összetett jelenség, és nem csak a mélyöntözésben keresendő. A villámcsapások következtében salétromsav keletkezik, minek hatására nitrogén keletkezik a vízben. Valamint, az esővíz enyhén savas, ami kedvez annak, hogy mikroelemeket vegyen fel a talajból. Ennek együttes hatására, a mélyöntözés + tápanyag kombó igen szembetűnő változásokra képes!
A mélyöntözéshez szoktatás
- Meglévő gyepállomány
A napi vagy rendszertelen öntözést kapó gyepállományt hozzá kell szoktatni a mélyöntözéshez. A logika az, hogy ritkítjuk az öntözési napokat, de az öntözési percszámot növeljük!
Ezt úgy tudjuk megtenni, hogy első lépésként minden második napon kezdünk öntözni, és a kimaradt öntözési mennyiséget is hozzáadjuk ehhez. Példa: Ha naponta 1 percet ment az öntözés, akkor most kétnaponta 2 percet menjen.
Ezt egy-két hét után változtassuk 3 naponta egy alkalomra, de akkor már 3 percet menjen az öntöző, majd egy-két hét elteltével váltsunk 4 naponta, de 4 perc öntözésre stb. Jussunk el a heti 1 alkalomra, amin persze a nyári kánikulai szezon változtathat!
A megadott perszámokokat csak a logikai megközelítés végett adtuk így meg. A valós percszámok a terület adottságaitól függenek.
- Friss telepítésű gyepszőnyeg
A frissen telepített gyepszőnyeg legyökeresedéséhez (különösen a nyári forróságban) rendkívül sok vízre van szükség! Napi 3 alkalomtól, akár napi 6 alkalom sem túlzás. Szó szerint tocsognia kell a gyepszőnyegnek a víztől!
Szintén a hőmérséklet függvényében 21 nap és 8 nap között várható a legyökeresedés. Amikor ez megtörtént, akkor el lehet kezdeni a fentebb említett mélyöntözéshez szoktató módszert a gyepen.
- Friss vetés
Amikor friss vetést öntözünk, akkor a legfontosabb szempont nem a mélyre ható öntözés, hanem a talajfelszín felső néhány centiméterének, a magágynak a kiszáradástól való elkerülése. Ilyenkor kis mennyiségeket öntözünk naponta nagy rendszerességgel.
Amikor megtörtént a csírázás és a fűszálak kezdenek visszahajolni, akkor 5 cm-es magasságra vissza kell vágni. Az első két nyírásnál tulajdonképpen csak éppen a tetejét kell „megcsípni”, hogy bokrosodjanak a fűszálak. Amikor megindul a bokrosodás, akkor jóval több árnyékot képes vetni a talajra és visszavehetjük, és a következő öntözéshez toldhatjuk a fenti logika szerint az öntözést.
Az öntözési optimális időpontja
A hajnali öntözés a legmegfelelőbb időpont, mivel ilyenkor a legközelebbi egymáshoz a talaj és a levegő hőmérséklete, ebből kifolyólag pedig a párolgási veszteség a legalacsonyabb!
Abban az esetben, ha legforróbb nyári szezonban vagyunk, akkor érdemes az öntözési időpontot a kora reggeli órák felé eltolni, mivel az éjszakai 20 C° feletti hőmérsékletek mellett magas kockázata van a gombás fertőzésnek. Ezeken a kánikulai napokon továbbá érdemes a legforróbb déli órákban egy hűtőöntözést végezni, ami lehűti a leveleket. Öntözőrendszer megléte mellett zónánként 1 perces öntözési időről van szó.
Támpontok a hőmérséklet/öntözés mm arányhoz:
- 23-27 C° hőmérsékletnél heti 2×12 mm csapadék
- 27-30 C° hőmérsékletnél heti 3×12 mm csapadék
- 30-35 C° hőmérsékletnél heti 3-4×12 mm csapadék
- 35 C° hőmérséklet felett naponta 12 mm csapadék, továbbá a déli órákban 1 perces hűtőöntözés!
